Egy beszállító új bankszámlaszámot küld, a futárszolgálat adatokat kér, a kolléga pedig egy dokumentum megnyitására biztat. Mindhárom üzenet lehet valódi – és mindhárom mögött állhat csaló is. A biztonságos internethasználat alapja, hogy tudjuk, mikor kell megállni egy pillanatra, és hogyan ellenőrizzük a gyanús kérést.
A hibás helyesírásra ma már nem lehet hagyatkozni: az adathalász levelek között is akad hibátlanul megírt, hihető üzenet. A következő tíz tanács a mindennapi munkában segít. Többségükhöz nincs szükség különösebb informatikai tudásra, de a céges beállításoknál kérje a rendszergazda segítségét.
1. Ne halogassa folyton a frissítéseket
Az operációs rendszer és a programok frissítései olyan hibákat is javítanak, amelyeket támadók használhatnak ki. Ha a gép újraindítást kér, válasszon rá alkalmas időpontot; ne tolja el hetekig. A telefon és a böngésző frissítése ugyanilyen fontos.
Céges gépen a rendszergazdával egyeztesse, mikor történjen a telepítés. Ha egy program már nem kap biztonsági javításokat, a legutolsó verzió használata sem oldja meg a problémát: támogatott változatra kell váltani, vagy meg kell vizsgálni, elérhető-e hozzá további támogatás.
2. Minden fiókhoz más jelszót használjon
Ne a céges levelezés jelszavával regisztráljon webáruházakba vagy közösségi oldalakra. Ha az egyik szolgáltatásból ellopják a belépési adatokat, a támadók más oldalakon is megpróbálkozhatnak ugyanazzal a jelszóval.
A hosszú, egyedi jelszavakat a cégnél jóváhagyott jelszókezelőre bízhatja. Így nem kell mindet fejben tartania. A cég nevéből, születési dátumból vagy ezek néhány számmal megtoldott változatából viszont ne készítsen jelszót. A közös fiókok belépési adatait se e-mailben, csoportos csevegésben vagy közösen szerkesztett táblázatban osszák meg.
3. Kapcsolja be a kétlépcsős belépést
Ahol lehet, a jelszó mellé állítson be második azonosítási lépést is. Ez különösen a levelezésnél fontos: aki hozzáfér a postafiókhoz, sok más szolgáltatás jelszavát is visszaállíthatja. A brit NCSC fiókvédelmi útmutatója is javasolja a többfaktoros azonosítást.
Csak olyan bejelentkezést hagyjon jóvá a telefonján, amelyet saját maga indított. Egy váratlan értesítésnél ne nyomjon az elfogadásra csak azért, hogy eltűnjön. A rendszergazdával azt is beszéljék meg előre, hogyan tud majd belépni, ha elveszíti vagy lecseréli a telefonját.
4. Szokatlan utalási kérésnél telefonáljon
„Megváltozott a bankszámlaszámunk, a mai számlát már ide utalja.” Mielőtt fizet, hívja fel a partnert a korábbról ismert telefonszámon. Ne a kérdéses levélben megadott számot használja, mert az is a csalóhoz vezethet.
Az ismerős feladó neve önmagában nem elég: egy valódi beszállító postafiókját is feltörhetik. Legyen a cégnél egyszerű szabály arra, ki ellenőrzi és ki hagyja jóvá a bankszámlaszám módosítását. Ezt akkor is tartsák be, ha az üzenet sürget, vagy éppen helyettesíteni kell a pénzügyes kollégát.
5. Belépés előtt nézze meg a webcímet
A bank és a céges szolgáltatások oldalát a saját könyvjelzőjéből nyissa meg, vagy írja be az ismert címet. Az e-mailben szereplő hivatkozás vagy egy QR-kód megtévesztő oldalra is viheti. Mielőtt megadja a jelszavát, nézze meg a böngésző címsorát.
A HTTPS a kapcsolat titkosítását jelzi, nem azt, hogy az oldal megbízható. Csalók is készíthetnek HTTPS-t használó weboldalt. Ha a böngésző tanúsítványhibára figyelmeztet, ne lépjen tovább megszokásból; kérjen segítséget.
6. Programot a gyártótól töltsön le
A kereső első találata lehet hirdetés, egy feltűnő „Letöltés” gomb pedig egészen más programhoz vezethet. Használja a gyártó hivatalos weboldalát vagy az eszköz alkalmazásboltját. Céges gépre telepítés előtt egyeztessen a rendszergazdával.
Egy számla megnyitásához ne telepítsen ismeretlen „speciális olvasót”, és ne kapcsolja ki a vírusvédelmet egy weboldal kérésére. Ha a védelem figyelmeztet, készítsen képernyőképet az üzenetről, és jelezze a hibát. A Windows Biztonság alkalmazásban ellenőrizhető a beépített védelem állapota, de egy gyanús fájl eredetét ettől még külön meg kell vizsgálni.
7. Céges ügyeket megbízható eszközről intézzen
A szálloda közös számítógépén ne nyissa meg a céges levelezést, és ne intézzen banki ügyeket. Az inkognitóablak egy idegen gépet sem tesz biztonságossá. A saját számítógépét pedig zárolja, amikor feláll az asztaltól.
Nyilvános Wi-Fi-n ellenőrizze a hálózat nevét, és tartsa be a cég távoli munkára vonatkozó szabályait. Ha bizonytalan, használja a saját mobilinternetét. A megfelelő kapcsolat mellett továbbra is számít, milyen eszközt használ, és melyik weboldalra lép be.
8. Küldés előtt ellenőrizze a címzettet
A levelező automatikusan felajánlja a címeket, de nem tudja, kinek szánta az ajánlatot. Küldés előtt nézze meg a címzettet és a csatolmányt. Különösen könnyű hibázni, ha két partnernél is azonos nevű kapcsolattartó dolgozik.
Fájl megosztásakor is csak annak adjon hozzáférést, akinek szüksége van rá. A „bárki, aki rendelkezik a hivatkozással” beállítás helyett céges dokumentumnál rendszerint jobb konkrét címzetteket megadni. Fordítóba, fájlátalakítóba vagy AI-eszközbe pedig csak olyan adatot töltsön fel, amelynek használatát a belső szabályok megengedik.
9. Ne adjon hozzáférést egy ismeretlen telefonálónak
Ha valaki az informatikus nevében keresi, és távoli hozzáférést kér, ellenőrizze a kilétét a cégnél ismert elérhetőségen. A közösségi oldalon látott fénykép vagy a csevegőben megjelenő név könnyen másolható.
Egy kéretlen hívás alapján ne telepítsen távoli elérést biztosító programot. A valódi segítségnyújtásnál is tudnia kell, ki kapcsolódik a gépéhez, és miért. A belépési kódok továbbadásánál kövesse a cég előre egyeztetett eljárását.
10. Tudja, melyik fájljáról készül mentés
Kérdezze meg a rendszergazdát, hogy a munkamappái és az asztalra mentett dokumentumai bekerülnek-e a biztonsági mentésbe. Abból, hogy egy fájl a céges gépen van, ez még nem következik.
A szinkronizált mappa sem pótolja automatikusan a mentést: a törlés vagy a hibás módosítás a többi eszközre is átkerülhet. Azt kell tudni, hogy egy korábbi, ép változat honnan és meddig állítható vissza. Erről részletesebben a céges biztonsági mentésekről szóló cikkünkben olvashat.
Mit tegyen, ha már kattintott?
Szóljon azonnal a rendszergazdának, és mondja el, mi történt. Más a teendő, ha csak megnyitott egy oldalt, és más, ha jelszót adott meg, programot indított el vagy hozzáférést engedett a gépéhez. Őrizze meg az üzenetet, és jegyezze fel az időpontot.
Ha arra gyanakszik, hogy kártékony program indult el, válassza le a gépet a hálózatról, majd telefonon kérjen segítséget. Ha megadta a jelszavát, megbízható eszközről kell jelszót cserélni; a rendszergazda az aktív bejelentkezéseket és a fiók egyéb beállításait is ellenőrizze. Pénzügyi visszaélés gyanújánál haladéktalanul értesítsék a bankot is.
Egy cégnél az is a védelem része, hogy a kollégák merjenek gyorsan szólni. A gyanús üzenet jelzésének legyen egyszerű, mindenki által ismert módja. Ha ehhez a hozzáféréseket és a mentéseket is szeretné rendbe tenni, az IWS IT-biztonsági szolgáltatása keretében kérhet segítséget. A rendszeres üzemeltetés díjai az árlistán találhatók.
Szakmai források: NCSC: eszközök védelme; NCSC: támadások felismerése; FTC: nyilvános Wi-Fi és biztonságos böngészés; CISA: teendők zsarolóvírus-támadásnál.